2020.11.17. 20:40, Kiss-Virág Etel
Mit is keres az ember, ha utazik? Természeti kincseket, idegen kultúrát, történelmet, művészetet, gasztronómiát, kultúrsokkot… legyen az bármi, nincs olyan, amit Japánba utazva ne találnánk meg. Japán egyszerűen úti célja lehet mindenkinek.
És hogy én miért mentem Japánba? Engem – sajnos vagy nem sajnos – de most elsőre nem ilyen nemes célok vezettek. A magyarázat ennél sokkal egyszerűbb. Az oka nem volt más, mint egy akciós repülőjegy. Na persze, önmagában ez nem lett volna elég. Természetesen bennem is hatalmas kíváncsiság volt megtapasztalni ezt a kulturális sokszínűséget, de ez soha nem volt olyan erős, hogy azzal Japán az utazási listám élére kerüljön.
Még annak ellenére sem, hogy főiskolán fél évig japánt tanultam. No, nem azért, hogy tényleg megtanuljak japánul, inkább, hogy bepillantást nyerjek egy ilyen távoli és idegen kultúrába. Ha belegondolok azokba a Japánról hallott mindenféle viselkedési, etikett és kulturális szabályokba, mint például, hogy tilos nyilvánosan kifújni az orrunkat, vagy, hogy milyen formális szabályai vannak egy üzleti találkozónak, bemutatkozásnak, vagy egyszerűen egy névjegykártya átadásnak, akkor az jut eszembe, hogy nincs még egy olyan modern kultúra a világban, ami ennyire más, ennyire eltérő a mi nyugati kultúránktól.
Szóval japán nyelvtanulás ide, színes kultúra oda, ez még mindig nem volt elég motiváló számomra és mindig egy bizonyos alkalomra vártam. Ez az alkalom pedig most 2015 tavaszán jött el, amikor is egyik nap a követett utazási oldalakon feljött egy akciós repülőjegy ajánlat Japánba. Budapest – Tokió, oda-vissza, 110.000 Ft-tól. Az akciós jegy hírét elküldtem Laci barátomnak, akinek szintén felkeltette az érdeklődését. Nem sok gondolkodási időnk maradt, az ilyen akciós jegyeknél az a szabály, hogy azonnal le kell csapni rá, aztán majd utána gondolkodik az ember az összes többi dologról. Mi is így cselekedtünk és még aznap megvettük a repülőjegyet.
Az akciós Budapest – Tokió repülőjegy
Előkészületek
Következő lépés az előkészületek voltak, amit én külön nagyon szeretek, mert már információ gyűjtés és olvasgatás közben olyan, mintha az ember utazna. Ez alkalommal, idő hiányában sajnos az információ gyűjtés igen gyérre sikerült, viszont szerencsére nem sok mindent kellett intézni. Vízum és oltás nem kellett, biztosításunk már volt. Pénzt váltottunk. Szállást foglaltunk az első két napra Airbnb-n.
Egyedül a Japán vonat hálózatra szóló bérletek (JR Pass) beszerzése volt egy kicsit komplikáltabb, de nem is maga a folyamat, hanem hogy eldöntsük, milyen vonatra, milyen bérletet is szeretnénk. A bérletek megvásárlása ugyanis nagy mértékben meghatározta a későbbi útvonalunkat is, amit persze részletes információk nélkül nagyon nehéz volt kitalálni.
Valahogy mégis sikerült véglegesítenünk, hogy mi fér bele ebbe az időbe, ami előre láthatólag úgy nézett ki, hogy fele idő Tokió, egy negyed Kiotó, egy negyed pedig a Fuji hegy és környéke.
A japán gasztronómia
Ha valaki szereti a hasát, szeret jókat enni és egy kicsit is ínyencnek tartja magát, annak már csak a gasztronómia miatt is érdemes Japánba utaznia.
Japánban ugyanis szinte csak jót lehet enni. Már mikor Japánról olvasgattam, szinte nem volt olyan cikk, ami külön ki ne emelte volna a helyi konyha remekeit. Volt ahol egyenes azt írták, hogy Japánban egyszerűen nem lehet nem jót enni. Ez azért nem így volt, de elsőre akkor is nagyon jól hangzott, és ha az ember ilyeneket olvas, akkor persze még nagyobb elvárásokkal, és ha lehet ilyet mondani, még nagyobb étvággyal indul útnak.
Tradícionális reggeli Kiotóban
A mi esetünkben, azt kell, hogy mondjam, hogy az elvárások majdnem maximálisan teljesültek. Majdnem, mert egyszer sajnos sikerült belefutnunk egy ehetetlen, gumiszerű polip-lábba, de tanulva a hibánkból utána csak biztosra mentünk és tényleg csak fantasztikusan jókat ettünk.
Az ehetetlen gumiszerű polipláb
A „tanulva a hibánkból” nekünk azt jelentette, hogy sushi, sushi és még több sushi. Képzeljétek el, hogy annak ellenére, hogy minden nap sushit ebédeltünk, vacsoráztunk, sőt, olyan is volt, hogy reggeliztünk, mégse sikerült megunnunk. Na persze, ehhez az is kellett, hogy mind a ketten nagyon szeressük a sushit.
Megérkezni Japánba
Első blikkre elég sok hasonlóság van az ázsiai nagyvárosok között. Legyen az Szingapúr, Hong Kong, Sanghaj vagy éppen Tokió, ezeknek a keleti nagyvárosoknak van egy sajátos karakterisztikája. Egyrészt van egy újonnan épített, modern repülőtér, másrészt egy szintén modern, szuper pontossággal működő tömegközlekedési hálózat, aztán a rengeteg ember, amit igazság szerint úgy kellene mondani, hogy soha nem látott mennyiségű hömpölygő embertömeg. Megérkezni ezek közül egyik vagy másik metropoliszba nem nagyon különbözik. A különbség majd ott kezdődik, amikor az ember a kis utcákban elveszve felfedezi a város apró részeit.
A cél nekünk is ez volt, elveszni minél mélyebben és megismerni minél jobban a megismerhetetlent.
A cikk forrása: https://utazgatok.hu/